Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Napló
Anul şi data apariţiei: 26.11.2008
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Kisréti Zsombor
Titlul articolului: A magyarság előnyére szolgálna a decentralizáció - Boros János képviselőjelölt, Kolozsvár volt alpolgármestere a város felzárkózási esélyeiről
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=358



– Két cikluson át volt Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, most a város egyik belvárosi kerületének képviselőjelöltje. Ha össze kéne foglalja az elmúlt 8 év hozományát, miből lenne több: a megvalósításokból vagy az ígéretekből?

– A sajtóértékelések, és a polgárok reakciói alapján a mérleg nyelve mindenképpen az eredmények irányába mozdul el. Az első négy év volt a legnehezebb Gheorghe Funar polgármestersége idején. Sikernek tartom, hogy olyan körülmények között is ki tudtuk harcolni a magyar alpolgármesteri tisztséget. Az utolsó évben sikerült összefognunk a románokkal Funar elszigetelésére: szinte mindenhova engem hívtak meg a polgármesteri hivatal képviseletében. Fontos eredménynek tartom, hogy kezdeményezésemre jött létre Kolozsvár két új lakótelepe több mint 200 hektáron. A lombi lakótelepet már Funar idejében szorgalmaztam, de nem tudtunk előre haladni, mert ő ilyesmiben nem volt partner. Az új polgármester, Emil Boc szabad kezet adott a tárgyalások elkezdésére, így a második lakótelep, a fiatalok számára épülő Munka út végi negyed is megvalósítható stádiumba került. A lakótelepek felépítésére tőkeerős cégekkel kötöttünk társulási szerződést. A mostani válság kissé lassítja a munkálatokat, de előbb-utóbb felépülnek a tömbházak. A városháza több száz lakáshoz jut, amit remélhetőleg már jövőtől fiatal családoknak osztanak ki. A többi lakás eladásra kerül, viszont itt is a városháza a bevételek 51 százalékához jut. Ez Kolozsvár számára jó befektetés, amely megkíméli a város költségvetését.

– A Funar-korszak a kolozsvári magyarság tragikus korszaka. Okozott-e jóvátehetetlen károkat a magyar közösség számára a 2004-ig tartó időszak?

– Funar polgármestersége alatt sok magyar elhagyta a várost, végleg elköltözött Kolozsvárról. Funar mindenik újraválasztása után hullámokban vándorolt el a városból a magyarság. A Funar-korszak legnagyobb tragédiája a rossz közérzet volt, a magyarellenes hangulat. Emil Boc polgármester megválasztásával ez feloldódott, a magyarellenes hangulat megszűnt. Beindítottuk a Mátyás-szobor restaurálását, helyreállítottuk a Bethlen-bástyát, és ha lenne pénz, más magyar szobrokat is restaurálhatnánk. Bockal más együttműködés alakulhatott ki, mint Funarral. Két hónapomba tellett, amíg kiharcoltam a magyar nyelvű esketést. Félt, nehogy a párt nacionalista szárnya a fejére olvassa az „engedményt”, de maga is rájött, hogy ez nem lehet „veszélyes”. Vigyázott arra, nehogy túl sokat engedjen a magyar követeléseknek, legtöbbször mégis sikerült meggyőzni. A Funar korszak utáni legnagyobb eredményként könyvelhettük el, hogy a helyi magyar civil szervezetek a rendszerváltás óta most kapták a legtöbb pénzt.

– Kolozsvár sokat szenvedett hóstáti közössége a rendszerváltás óta követeli a jogtalanul kisajátított területeit. Erre sikerül-e megnyugtató megoldást találni?

– A Palocsay-kert területén levő hóstáti földek visszaszolgáltatása mögött több éves küzdelem áll. A többségi hatalom mindig arra törekedett, hogy ezek az értékes, beépíthető területek a kutatóállomás tulajdonában, használatában maradjanak. Kemény egy éves, másfél éves munkával sikerült minden visszaigénylési dossziét átnézetni. A földosztó bizottságban mindig arra gyanakodtak, nehogy kétszer kapjanak földet a magyar gazdák. A magyar gazdatulajdonban levő egykori 160 hektár területből mindössze 80–90 hektárra érkezett visszaigénylési kérvény , és ebből is kb. 40 hektár körüli terület visszaigényléséhez rendelkeztek a gazdák a szükséges bizonyító okiratokkal. A többi gazda pereskedik, az ő ügyükben a bíróság fog dönteni.

– Több éves önkormányzati tapasztalat birtokában mit tart képviselőjelöltként Kolozsvár, illetve a kolozsvári magyarság nagy kihívásának?

– Az igazi decentralizáció megvalósítását tartom a legnagyobb kihívásnak. Ha a döntések helyben születnek, a magyarságnak az eddiginél nagyobb beleszólása lesz a város fejlődésébe, a helyi ügyek rendezésébe. Fontos, hogy a pénzek helyben maradjanak, hogy ne Bukarest ossza vissza az itt megtermelt adókat. Kolozs megye az országos költségvetésbe való befizetés alapján az ország első öt megyéje között van. A visszaosztásnál a 41 megye között a 37, 38-ik helyen kullogunk… A decentralizáció egyik nemzetközi követelménye, hogy a helyi szinten megtermelt állami adók, és illetékek 50 százaléka maradjon helyben. Az RMDSZ választások utáni fontos teendőjének tartom a kisebbségi törvény elfogadását, ami biztosítaná a magyarság kulturális autonómiáját. A Székelyföldön kívül területi autonómiára esélyünk nincs, viszont a pénzügyi, gazdasági decentralizáció Erdély más részén is előnyére szolgál majd a magyar közösségeknek.

– Milyenek a kampánybeli tapasztalatai?

– Az elmúlt időszakban legtöbbször házról házra járva kampányoltunk, a fogadtatás rendszerint nagyon jó. Voltak, akik elmondták az RMDSZ-szel, a csúcsvezetőséggel kapcsolatos fenntartásaikat, de mindannyiszor megnyugtattam az embereket, hogy most személy szerint nem Markó Bélára, hanem olyan jelöltekre kell szavazzanak, akiket el tudnak fogadni. Egy RMDSZ-felmérés szerint a kolozsvári magyarság 80 százalékát a megélhetési gondok, a gazdaság alakulása, a fiatalok jövőbeni boldogulása foglalkoztatja. Az idősebb nemzedéket elsősorban a nyugdíjemelés foglalkoztatja. Az RMDSZ éppen ezért vállalta fel a 13. nyugdíj folyósítását. A fiatalok lakásproblémája is nehéz ügy: kampányútjaink során mindegyre találkoztunk vele. Amennyiben képviselő leszek, olyan törvénytervezet benyújtását tervezem, ami a mostaninál nagyobb könnyítéseket nyújtana a fiatal házasok lakásvásárlásához. A decentralizációval jelentős pénzösszegek szabadulnának fel, ha a jelenleg kb. 40 állami közintézmény átkerülne a megyei tanácsok hatáskörébe. Karcsúsítani kell őket, csökkenteni a fölös munkaerőt, és a felszabaduló pénzek jó eséllyel hasznosíthatók hasonló szociális kiadásokra.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.